Bemutatkozás / Falutörténet

Falutörténet

Itt nem zajlottak le véres csaták, de még egyetlen megyegyűlést sem tartottak itt eleink. Más érdeme, nevezetessége tán nincs is, mint hogy lakói sok száz éven keresztül éltek és termeltek, "kapáltak, öltek, öleltek, tették, amit kell" vagyis fenntartották az életet és a nemzetet: adóztak, és katonát adtak a mindenkori államnak, nem is keveset. Egyszóval nemzetfenntartó népek voltak. Mikor verték le ezen a tájon az első sátorkarót? Ezer éve? Kétezer éve? Kik lehettek itt az első telepesek? Akik aztán nevet is adtak településünknek? Hiszen a település nevében megbúvó "stég" szó ugyanúgy lehet német, mint szláv eredetű is. A nyelvtudósok megállapítása szerint a Pereszteg szó jelentése: általút, átkelőhely. Amit talán a földrajzi elhelyezkedés is bizonyít, hiszen nem nehéz Hosszúpereszteget a térképen megtalálni.

 

A Székesfehérvárról Grazba tartó 8-as számú főút vágja ketté a 126-os kilométerkőnél. Itt, ahol most a falu fekszik, két nyugat-dunántúli kistáj ölelkezik össze: a Vasi-hegyhát és a Kemenesalja.

Írásos feljegyzés először 1631-ben tudósít a peresztegi iskoláról. 1770-ben Kovács István tanító télen húsz tanulóval foglalkozott, pedig legalább 150 iskoláskorú gyerek élt akkoriban a faluban."Jobbágygyereknek nem kell a tudás!" Vallották az akkori emberek.



Csatolt fájl(ok):



« Vissza az előző oldalra!

Hosszúpereszteg Község Önkormányzata - Magyar